Gene Kelly görkorcsolyázik

Natalie Wood tragikus halála

Natalie Wood színésznő 1981. november 29-én bekövetkezett váratlan halála az egész világot megrázta. Háromszor jelölték Oscar-díjra a hatvanas években, és olyan filmtörténeti klasszikusokban szerepelt, mint a Rebel Without A Cause vagy a West Side Story. A 43 éves színésznő vízbefúlt holttestét a tengerben találták meg a reggeli órákban, az azonban egészen a mai napig nem egyértelmű, hogy pontosan mi is történhetett vele az ezt megelőző végzetes éjszakán. Ami biztos, hogy a színésznő férjével, Robert Wagnerrel és kollégájával, Christopher Walkennel – akivel utolsó filmjét, a Brainstorm-ot forgatta - a Catalina szigetre hajóztak. Rajtuk kívül még a Splendor nevű hajón volt a kapitány, aki már évek óta a párnak dolgozott.

Délután elmentek együtt a kikötő éttermébe vacsorázni, ahol sokaknak feltűnt, hogy a társaság a kelleténél több alkoholt fogyasztott, és a beszámolók szerint Walken még élénken flörtölt is a színésznővel. Robert Wagner már korábban is féltékeny volt Woodra és Walkenre, mivel úgy érezte, hogyha testileg nem is, de lelkileg mégiscsak megcsalja őt felesége. Az este folyamán, miután alaposan elázva visszatértek a hajóra, Natalie váratlanul úgy döntött, hogy elhagyja a fedélzetet. De ha nem is távozni akart, a hajónak ütődő felfújható gumicsónak zaja mindenképpen idegesíthette, ugyanis megpróbálta azt eloldozni. Ekkor azonban a feltételezések szerint a tengerbe zuhant, majd néhány perccel később megfulladt.

Felettébb gyanús azonban annak a nőnek a vallomása, aki az egyik közeli jachton éjfél körül hallotta, amint valaki a vízből segítségért kiáltozik. A fültanú szerint mintegy negyed órán keresztül kiáltozott az áldozat, mire valaki baljós nyugalommal és rezignációval a hangjában csak annyit válaszolt: „Nyugodj meg, hamarosan kiszedünk”. Senki sem segített azonban Woodnak, aki az érintett Los Angeles-i halottkém szerint végül fulladásos baleset áldozata lett.

A véleménye szerint a színésznő részeg volt, emiatt nem tudta időben levetni nehéz kabátját és pulóverét, melyek végül a mélybe húzták. További kételyre ad okot azonban az is, hogy holttestén számos horzsolást és sebet találtak, melyeket az esés közben is szerezhetett, de ugyanúgy lehettek egy esetleges tettlegesség nyomai is. Nem beszélve arról, hogy a hajó oldalán megtalálták a színésznő ujjlenyomatait, miközben a mentőcsónak érintetlen volt. De ami a legnyugtalanítóbb az az, hogy Walken és Wagner a mai napig nem nyilatkoztak az ügy kapcsán.

Robert Wagner egy megjelent önéletrajzi kötetében részletesen tárgyalja a kor nagy színésznőjéhez fűződő viszonyát, és annak a végzetes éjszakának a történéseit is, amikor Wood örökre eltávozott, azonban magyarázatot nem kapunk a történtekre ennek ellenére.

Wagner és Natalie Wood története valamikor az ötvenes években kezdődött: Spencer Tracy egykori pártfogoltját akkoriban egy sokkal idősebb kolléganőjéhez fűzte viszony, így mindenki örömmel fogadta, amikor érdeklődni kezdett az akkor 18 éves színésznő iránt.

A szerelmesek 1957-ben nagy csinnadrattával összeházasodtak, ám a sorozatos filmezési és egyéb problémáik következtében végül öt évvel később elváltak útjaik. Bár mindketten más-más viszonyba kezdtek, mint később kiderült, hogy sosem szakadt meg teljesen a kapcsolatuk. Végül 1972-ben, immáron másodszor is örök hűséget esküdtek egymásnak – ami egészen Natalie rejtélyes haláláig tartott.

„Hogy vádoltam-e magam? Hát persze. Mindent megtettem volna érte, hogy megvédjem. Mindent. Elvesztettem azt a nőt, akit szerettem, és aki kétszer is az enyém volt, és ezt sosem fogom tudni megbocsátani magamnak.” – Robert Wagner

89 éve született Simone Signoret

A német származású művésznő Wiesbaden-ben született Kaminker néven. Gyermekként került Franciaországba, majd statisztaként kezdte pályáját az 1940-es években. A háború után első férje, Yves Allégret adta első jelentős szerepeit a Les Démons de l'aube és a Dédée d'Anvers című filmekben. Harmincévesen főleg rosszlányokat és rossz asszonyokat játszott például a La Ronde vagy a Casque d'or című mozikban. 1951-ben házasságot kötött Yves Montand-nal. Abban az időben Carné: Therese Raquin, Clouzot: Les Diaboliques, Rouleau: Les sorciéres des Salem című darabjaiban alakított jelentőset. Nagy nemzetközi sikere volt Clayton: Room at the Top, Term Of Trial című filmjeiben. 1959-ben a Room at the Top című filmben nyújtott alakításáért megkapta a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjat. Ez után több jelentős szerepet is alakíthatott az Egyesült Államokban, úgy mint a Ship Of Fools, vagy a Csehov Sirályából készült filmalkotásban. Montand-nal közös filmjei közül Costa-Gravas The Confession - L'Aveu-ja volt talán a legfontosabb. Jean Gabinnel a Le Chat-ben aratott elsöprő sikert, majd az Előttem az élet című Ajar-regény filmváltozatával búcsúzott a filmtől és a közönségtől. Több könyvet írt, köztük egy regényt is. 1977-ben jelent meg a Már a nosztalgia sem a régi című memoárkötete (magyarul 1990-ben). 1985. szeptember 30-án halt meg Autheuil-Anthouillet-ben.

Legendák - Greta Garbo

„Az arc”. Titokzatos, elegáns, mély hangú filmistennő, aki királynői módon élt és távozott.

Filmtipp - She Demons

"Legendás" botrányok és tragédiák Hollywoodban 2.

A némafilm korszakának egyik legnagyobb sztárja, Hollywood akkori legszívdöglesztőbb macsója Rudolph Valentino volt. A gazdag ifjú miután New York-ban elverte apai örökségét mindenféle alantas munkát elvállalt, majd felragyogott a csillaga: kis társulatokban kezdett el játszani, majd hamarosan felfedezték, és üstökösként berobbant Hollywoodba. A korszak (és minden idők) legnagyobb csillaga lett, a nők megőrültek érte. 1919-ben a gyönyörű Jean Acker rávette, hogy vegye feleségül. Valentino beugrott a nőnek, ám hamar megbánta: a leszbikus Acker ugyanis kizárta nászéjszakájukról, és aktuális meglépett barátnőjéhez. Második felesége, Natasa Rambova a pletykák szerint szintén saját neméhez vonzódott, Valentino pedig elképzelhető, hogy maga is biszexuális volt. A viharos életű színésszel egy gyomorfekély-operáció komplikációi végeztek, mindössze 31 évesen. Végső útjára 100 ezer ember kísérte el New York-ban. „A nők nem engem szeretnek, hanem a képet, amelyet a filmjeimben testesítek meg. Olyan vagyok, mint egy festő vászna: a nők rám rajzolhatják álmaikat” – mondta egyszer magáról a nagyszerű művész.

A 20. század fordulóján a gyönyörű Evelyn Nesbit volt New York legkeresettebb és legragyogóbb modellje. A festők egymást túllicitálva tolongtak, hogy felkérjék munkáikhoz, és a fiatal lány ennek köszönhetően rövidesen dúsgazdag lett. 16 évesen a hírhedt nőcsábász, Stanford White csábította el, majd második szeretőjétől kétszer is teherbe esett. Végül egy elkényeztetett milliomos fiához, Henry Kendall Thaw-hoz ment hozzá. Nem volt jó választás: a férfi eszelősen féltékeny, szadista kokainista volt, aki korbáccsal verte szeretőit. Evelynnek 1910-ben gyermeke született, a mai napig nem tudni, kitől. A féltékenységtől őrült férj egy napon a Madison Square Garden színházában találkozott asszonya első szeretőjével, Stanford White-tal, aki iránt fékezhetetlen gyűlöletet táplált. Thaw elővett egy pisztolyt, miközben a zenekar játszott, majd közvetlen közelről arcba lőtte White-ot. „Soha többé nem látod azt a nőt” – acsargott, miközben beleeresztette a tárat riválisába. Beszámíthatatlannak nyilvánították, és elmegyógyintézetbe vitték, de néhány év múlva szabadult. Evelyn Nesbit sikeres némafilm-karriert csinált, később legyőzte morfium- és alkoholfüggőségét, és csendes életet folytatott keramikusként. 82 évesen halt meg, 1967-ben.

Kelly Anna brillíroz a Palermo bárban

Kelly Anna (Bp., 1919. okt. 6.–Bp., 1965. jún. 10.) énekesnő, előadóművésznő volt. Magánúton tanult énekelni, 1940-től lépett fel táncdalokkal, operettrészletekkel. Mintegy 60 lemezfelvétele készült a Pátria Lemezgyárban. Az ún. kívánságműsorok kedvelt énekesnője, népszerű előadóművésznője volt, jópár filmben is szerepelt. 1948-ban Romániába ment férjhez, ahol a bukaresti Operettszínház primadonnájaként Anna Vasilopol néven játszott.